17. rész - Vallomás

Sziasztok mindenki ! 

Első sorban megérkeztem a várva várt 17. résszel, ami nagyon rémelem, hogy tetszeni fog nektek. 

Másodsorban pedig azért szeretnék bocsánatot kérni, hogy ritkán tudom hozni a részeket, ami azért van, mert a suli mellett gyakorlatra kell járnom heti kettő napot és általában 5 után érek haza és mellett sulizok is suliból a legtöbb alkalommal 4- kor érek haza. Nos, hulla fáradtan érek haza és utána tanulnom is kell, de sajnos mire végzek annyira elfáradok, hogy erőm nem marad részt írni. Amikor csak van időm írok, de most megérkeztem vele.

Arra kérlek titeket, hogy sok kommentált szeretnék kapni erre a részre nagyon örülnék neki a jövőre nézve. 

Jó olvasást és hatalmas ölelés Nektek !

Sz. Vivien

Vajon minek jött ide ? Vajon mit akar ? Egyre csak ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor kijelentette, hogy beszélni akar velem. Erősnek mutattam magam előtte hiszen nem győzhet le sohasem. Hiába, hogy szerettem, de már nem tud rajtam átgázolni, hiszen itt van mellettem Miki, akit tiszta szívemből szeretek.
- Talán bemehetnék, hogy megbeszéljük ? - ejtette ki a száján Gergő flegma stílusában, ha valami nem tetszett neki mindig ezt csinálta.
- Lilla elmennétek a szállodába, amit kibéreltünk ? Nagyon szépen kérlek ! Este pedig gyertek vissza ! - utasítottam a húgom, hiszen Ő tisztában van a dolgokkal.
- Persze - mondta és indultak is az ajtó felé Gergőt szerencsésen, majd hogy nem elgázolta Lilla, amit megmosolyogtam ez kijárt neki. - Szeretlek Laura ! - pillantott vissza a lépcső tetejéről.
- Mi is megyünk mondta Dani. - megöleltek és elindultak.
- Szerintem rám se sok szükség van ! - jelentette ki Miki, ami nagyon meglepett.
- Maradsz ! Mellettem a helyed ! - mondtam neki és magamhoz húztam. Csókot lehelt a homlokomra.
- Mi pedig tuti maradunk ! - jelentette ki Fanni - Na gyere be Te divat majom. - Gergő becenevén megmosolyogtam, de hát mit is várunk pont Fannitól, aki utálja őt és hát aki velem szórakozni próbált elég hamar elküldte melegebb éghajlatra.
Mindenki helyet foglalt és vártuk, hogy mivel rukkol elő.
- Szóval arról lenne szó, hogy Én is megyek Franciaországba. - rezzenéstelen arccal a szemembe mondta semmi érzelmet nem láttam rajta, viszont mindannyian nagyokat pislogtunk a mondata hallatán.
- Te most viccelsz ? - az első eszembe jutó mondatommal rögtön felcsattantam az agyam az idegességtől kezdett elborulni.
- Így van. - hatalmas mosoly kerekedett ki az arcán és kiterült a fotelben - Csak szólni akartam, hogy tőlem tudd meg elsőként estére úgy is megtudtad volna, de szerintem jobbnak láttam, hogy személyesen közöljem veled.
- Akkor Én nem megyek ! - jelentettem ki - Jobb ha most elmész ! MOST !
Az ülő alkalmatosságról felkelt egy hatalmas vigyor lógott az arcán, amit nem tudott levakarni, amíg Miki ki nem kísérte.
- Én vele nem megyek ! - járkáltam fel - alá a lakásban, de belül tudtam, hogy mennem kell ez egy nagyon nagy előre lépés a karrieremben.
- Veled megyek meg beszéljük Vinchenzóval !  - jelentette ki Fanni és a mondtad hallatán megöleltem szorosan - nyugi - súgta a fülembe hiszen tudta, hogy könnyeim nem bírják sokáig.

*Pár órával később
- A vacsora -

Tudni kell a szüleimről, hogy minden éttermet szeretnek kipróbálni és a meghitt családi vacsorákhoz étterembe szeretnek menni. Mint ez a mai este. Anyukámék kérése az volt, hogy nagyon elegáns étterembe vigyük őket, ami náluk azt jelenti teljesen puccosba kell öltözni. Miki pedig mindent megtesz a szüleimnek, hogy megfeleljen és a legjobb éttermet választotta. Érzem, hogy mai este csodálatos lesz.
A mai estén ötösben vacsorázunk. Nem szeretem a túl puccos helyeket Én amolyan laza lány vagyok valahogy mindig is a kényelmesebb helyeket  választottam, de ha a szüleimnek ez kell teljesítjük végül is keveset vannak nálam és én is náluk, ami egy részről rossz, mert keveset látom őket és nagyon hiányoznak, de nekem jobb Pesten, munkáim is itt vannak és már ide tartozom nem Siófokra. Bár igen a másik életem is ott van, de itt ez az igazi.
Gondolatmenetemből a telefonom csörgése zavart meg. Lilla írt üzenetet.
" - Most indulunk a szállodából:) mindenki nagyon ki van csípve, már csak rátok várunk szerelmesek ! puszi :)) " - Lilla üzenete megmosolyogtatott és egyből pötyögtem neki. 
" Mi is indulunk Húgi szeretlek :* "
A szobámból kilépve a nappaliba mentem, ahol Miki terült el a kanapén. Magassarkúm lépteit meghallotta és tekintettemet rám emelte. 
- Gyönyörű vagy szerelem ! - felkelt az ülő alkalmatosságról és elém lépdelt.

- Köszönöm ! - éreztem, hogy arcom pírban úszik, megforgatott tengelyem körül és forró csókot lehelt ajkaimra. Olyan szenvedélyesen csókolt, mint még soha. Ajkaimról áttért a nyakamra és forró csókokat hintett bőrömre. Érintéseire a hideg kirázott. Lassan fektetett el a kanapén, de tudtam, hogy még nem szabad és indulnunk kell, hogy ne késsünk el, időben le kellett állítanom.

- Miki ! - halkan mondtam a nevét, de nem észlelt fel folytatta a tevékenységét. 

- Miki !! - nagyobbra emeltem a hangom és tevékenységét befejezte szemeimbe nézett.

- Bocsánat.. csak nem tudok neked ellenállni. - mondta bocsánatkérően fel kelt és tükörhöz fordult és megigazította magát. 

- Semmi gond, de még nincs itt az ideje. Viszont indulnunk kellene. - indultam meg az ajtó felé.

~ ~ ~ 

* 10 nappal később 

A napok teltek Gergő érkezése óta. Anyukámékkal csodálatos hetet töltöttem és bemutattam nekik Mikit nagyon gyorsan megszerették főleg a Lilla minden nap rajta lógott. Minden úgy sikerült, ahogy terveztem. Tegnap mentek haza most végre kettesben lehettem a kedvesemmel. 

Fannival beszéltünk a fotósommal, aki valóban állította, hogy Gergőnek  is mennie kell és a legjobb ebben a dologban, hogy jöhet velem Fanni. Rettenetesen jó dolog az, hogy nem kell azzal az emberrel lennem, aki hatalmas fájdalmat okozott nekem. Most, hogy Fanni velem lesz két hónapra itt kell hagynia Olivért és a szüleit, ami nehéz neki, de értem megteszi és a biztonságom miatt is. Hálás vagyok érte. 

Viszont az idő múlik az indulás napja hamarosan itt van. Az idő elválaszt egy időre Mikitől. A hiányát már most érzem, de hiszen még el sem mentem. Furcsa egy időszak lesz. 

*

Most a Duna parton ülünk a szerelemmel a mellkasára vagyok dőlve és hallgatjuk a víz csobogását. 

Ahogy néhány hullám neki megy a köveknek és felcsendül a vizek dala. Nem tudom, hogy fogom azon a napon itt hagyni Őt akit mindennél jobban szeretek. Persze minden nap beszélünk, de az akkor is másabb. 

- Hiányozni fogsz... - elcsuklik a hangja és az eget kémleli.

- Te is nekem ! - hozzábújok és ölelése erős soha véget nem érős.

- Két hétre be vagyok táblázva, de utána nem tudom mit fogok csinálni nélküled. - idegesen felnevet és a fejét csóválja. Felé fordulok és szemébe nézek.

- Sietek vissza ígérem ! - csókot lehelek ajkaira.
- Nagyon fogsz hiányozni senkit sem szerettem ennyire, mint téged ígérem várok rád. - kezeinket összekulcsolta és hosszasan lenézett. Mintha gondolkodna.
- Lehet, hogy az egész nyálasnak fog hangzani, de én ezt érzem... - fejemet felemeltem és szemébe néztem, ami teli volt érzelemmel - Tudnod kell, hogy soha senkit nem szerettem még így. Ahogy a halaknak a víz kell, hogy életben maradjanak nekem pedig Te kellesz az életben maradáshoz. Te az Én szerelmem Te, aki annyira tökéletes számomra. El sem tudom képzelni, hogy nélküled élném az életem. Úgy érzem Te vagy Nekem az igazi, Te, aki gyermekeim anyja lehet tudom, hogy ez kora még előre haladni, de Én mindig mindent meg fogok tenni, hogy velem maradj. És hát a két hónap valahogy csak kibírom. De tudnod kell, hogy szeretlek bármi is történjen velünk. - zsebéből előhúzott egy nyakláncot, egy "M" betű lógott rajta. Könnyekkel megtelt szemem szabad utat engedett magának. Az ajándék fokozta az érzékenységemet. - Ezt az ékszert szerelmünk jelképeként vettem Neked legyen rajtad mindig. - nyakamba akasztotta a tárgyat és kémlelni kezdtem.
- Köszönöm. - könnyes mosolyt engedtem, hiszen ilyen szépet még egy fiú sem mondott nekem jól meghatott.
- Szeretlek Laura ! - emelte fel arcomat, hogy szemeimbe nézzen.
- Szeretlek Miklós ! - mondatom végére lassan magához húzott és forró csókokat lehelt ajkaimra.